Fantasztikus napot zártunk ma! Nagy megtiszteltetés ért minket, hogy a tokiói Kokushikan Egyetem delegációját, köztük Takei (Kyoshi 8. dan) és Kubo (Kyoshi 7. dan) mestereket, valamint a delegáció négy diáklány tagját fogadhattuk edzésünkön. Felejthetetlen tapasztalat volt együtt gyakorolni, tanulni tőlük, és megosztani a kendó iránti szenvedélyünket. Köszönjük, hogy elhoztátok a tudásotokat és inspirációt a klubunkba!
Today was an incredible day! We were honored to host members of the delegation from Kokushikan University in Tokyo, including masters Takei (Kyoshi 8th dan) and Kubo (Kyoshi 7th dan), along with four student members of the delegation at our training session. It was an unforgettable experience to practice together, learn from them, and share our passion for kendo. Thank you for bringing your knowledge and inspiration to our club! 🙏🤺
A Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (JICA) által támogatott projekt, amely a sportot használja eszközként a társadalmi integráció és a kulturális cserék előmozdítására, különleges figyelmet fordít a kendóra, mint a nemzetközi barátság és megértés egyik hídjára. A kendó egy hagyományos japán harcművészeti forma, amely nemcsak fizikai készségeket és technikákat tanít, hanem a belső erények, mint a türelem, a kitartás és a tisztelet fejlesztésére is összpontosít, ideális eszköze lett ennek a törekvésnek.
A JICA magyarországi kendó projektjének középpontjában Abe úr áll, aki három évtizeden át tanította a kendót Magyarországon. Abe úr kezdetben a Fiatalok Külföldi Önkéntes Programjának részeként érkezett Magyarországra, ahol az első kihívások egyikeként a kendó, mint sport és kultúra helyi bevezetését és népszerűsítését tűzte ki célul. Az évek során, Abe úr nem csupán a kendó technikai aspektusait adta át tanítványainak, hanem mélyebb, kulturális értékeket is közvetített, amelyek áthidalják a különbözőségeket és elősegítik a kölcsönös megértést.
Abe úr munkájának eredményeképpen a kendó ma már szilárd alapokkal rendelkezik Magyarországon, több száz aktív gyakorlóval és jelentős nemzetközi versenyeredményekkel, amelyek magukért beszélnek. E sikerek mögött azonban sokkal több rejlik: egy olyan örökség, amely a különböző kultúrák közötti hidak építésére, a közösségek összekovácsolására és a globális barátságok kialakítására összpontosít.
A JICA × Sports for Social 11. részében Abe úr és a magyarországi kendó közösség története kiemelkedő példája annak, hogyan lehet a sportot és a kulturális tevékenységeket felhasználni a társadalmi változások előmozdítására, a különböző kultúrák közötti megértés növelésére és a nemzetközi kapcsolatok erősítésére.
A kendót, mely nem olimpiai sportág, immár harminc éve tanítja Kelet-Európában, Magyarországon, Abe Tetsushi úr. 1992-ben mint a Fiatalok Külföldi Önkéntes Programjának tagja került Budapestre, Magyarországra, és megbízatása lejárta után is Magyarországon maradt. Egyetemi oktatóként folytatva munkáját, hosszú éveken át töltötte be a Magyar Kendo Válogatott szövetségi kapitányi posztját, a kendó népszerűsítése és erősítése terén egyaránt tevékenykedve.
Hogyan terjedhetett el a kendó, amely nem tartozik az olimpiai sportágak közé, Kelet-Európa egy országában? Megkértük Abét, hogy tekintsen vissza életére, amely során eltökélten hozta és éltette a japán harcművészetet egy különböző kultúrájú országban.
A rendhagyó kendó-küldetés Magyarországra
A Fiatalok Külföldi Önkéntes Programján belül Európába, különösen egy olyan nem olimpiai sportágban, mint a kendóban való küldetés ritkaságnak számít, ugye? Milyen előzmények vezettek ide?
Valóban ritka esetről van szó, és a kiküldetés előtti képzésen részt vevő társaim is gyakran tették fel a kérdést: „Miért pont Magyarországra viszed a kendót?” Történelmi háttérként az 1989-es „Berlini Fal leomlása” és egyéb jelentős események történtek, amikor a japán kormány kezdeményezte a Fiatalok Külföldi Önkéntes Programjának küldetéseit Kelet-Európába. Azonban Magyarország, amely gazdaságilag viszonylag stabil volt és az olimpiákon is jobb eredményeket ért el, mint Japán, nem mutatott nagy nyitottságot. Ebben a helyzetben, figyelembe véve Yamaji Masanori professzor jelenlétét, aki már 1970 körül kezdett keleti kultúrákat tanítani egy magyar egyetemen, és 1982 óta a kendó oktatását is vezette Magyarországon, valamint a Magyar Kendó Szövetség titkáraként is szolgált, egy rendkívüli döntés született: „Próbáljuk meg a kendót, mint erős kulturális elemet, Magyarországra küldeni.”
Ebben az időzítésben, hogy Abe úr lett a kiválasztott, valóban sorszerűnek tűnik.
Valóban, sorszerű volt. Az is nagy szerepet játszott, hogy éppen akkor végeztem a Tsukuba Egyetem posztgraduális képzésén, amikor Yamaji professzor ideiglenesen hazatért. Megkérdezte tőlem, hogy van-e kedvem Kelet-Európába menni, és ő maga tárgyalt a JICA akkori irodavezetőjével a részemről.
Abe úr, ön is eredetileg érdeklődött a külföld iránt.
Gyerekkoromban karatéztam, és az én mesterem olyan valaki volt, aki New Yorkban tanított utcai karatét. Így néha külföldiek is ellátogattak a dojo-ba, és az is befolyásolt, hogy apám egy ismerőse Kanadában kendót tanított. Úgy tűnik, korán hozzászoktam a külföldiek harcművészetéhez. Az az érzés, hogy a kedvenc kendómat közvetítve kapcsolódhatok a világhoz, az évek során egyre erősebbé vált bennem.
A Nemzetközi Budo Egyetemen töltött ideje alatt Abe úr rövid ideig Hamburgban is tanulmányozta a kendót.
Hamburgi tanulmányaim során éreztem, hogy a kendóhoz való hozzáállás Japánnál sokkal szélesebb körű. Nem csupán a “az erősebbé válásból származó megbecsülés” versenyszellemére összpontosítottak, hanem a kendót mint egy Európában nem létező kultúra tanulmányozását is fontosnak tartották. Olyan dolgokra is rájöttek, amelyeket mi, Japánban kendózók talán nem vettünk észre; például egy asztalos kendós a minőségi padlón végzett kendózás során újraértékelte a mezítlábas életmódot, és hasznosnak találta munkájában. Egy orvos kendós pedig beleszeretett a tatamiba, és a gerincdeformációra hajlamos embereknek ajánlotta a tatamin való alvást. Ezek a helyi emberek ilyen értékekre lettek figyelmesek, és ez számomra nagyon friss és érdekes volt.
1993-ban, önkéntes időszakomban készült emlékfénykép az első edzésről Magyarországon, Győrzámoly faluban
Az olimpiai sportágnak nem számító kendó
Magyarországon, a japán kendó népszerűsítése során milyen kihívásokkal kellett szembenéznie?
Abban az időben Magyarországon a kendó sportolói létszáma körülbelül 50 fő volt, két budapesti kendó klubbal és regionális tevékenységekkel, valamint a nemzeti csapat vezetésével. Kelet-Európa történelmi hátteréből adódóan az állam által támogatott sportok alapvetően csak az olimpiai sportágak voltak. Egy olyan korban, amikor még sok szegény ember élt, az „olimpián részt venni és pénzt keresni” volt a sportolók alapvető vágya.
Azonban voltak, akiket tisztán a kendó nem olimpiai sportágként való vonzereje magával ragadott, és igyekeztem ezen emberek számát növelni. Emellett igyekeztem alkalmazkodni a helyi emberek gondolkodásmódjához, nem csak a „sportág vonzerejét közvetíteni”, hanem a „megszilárdításra és az eredmények elérésére” is összpontosítani.
Abe úr a Fiatalok Külföldi Önkéntes Programja után úgy döntött, hogy Magyarországon marad. Nem merült fel a Japánba való visszatérés lehetősége?
A helyi partnerem jelenléte is közrejátszott (nevet), de az itt töltött két és fél év alatt sok olyan dolog maradt, amit nem sikerült befejeznem. Az a vágy is hajtott, hogy lássam, hogyan alakulnak a nevelt sportolóim és a magyarországi kendó jövője. Ekkor kaptam egy lehetőséget a magyar oldalról, hogy egyetemi adjunktusi állást ajánlottak, és azt gondoltam, „az életben csak egyszer élünk!”. Így egyszer hazatértem, befejeztem a küldetésemet önkéntesként, és döntöttem a Magyarországon maradás mellett.
2012-ben a kendó világbajnokságon (Olaszországban) a magyar férfi csapat bronzérmet nyert.
Harminc éve Magyarországon
Milyen a jelenlegi helyzet Magyarországon a kendó terén?
Körülbelül 1000 ember foglalkozik kendóval. Ez körülbelül hússzorosa annak, ami akkor volt, amikor ideérkeztem. A sportteljesítményt tekintve, a férfiak 2002-ben megnyerték az európai bajnokságot, és 2012-ben, valamint 2015-ben a világbajnokságon harmadik helyezést értek el. Ez egy olyan sport, amely nem olimpiai szám, és Európa sportnagyhatalmaiban is jelentős kulturális háttérrel rendelkező sportként sikeresen elterjedt.
Abe úr által követett „kulturális és sportteljesítmény” mindkettő virágzásnak indult!
A 1992-es év óta, amikor ideküldtek, Kelet-Európa, beleértve Magyarországot is, a liberalizmus és a demokrácia felé való átmenet folyamatában volt. Ebben az időszakban azt jósoltam, hogy a sport fogalmában is teret nyer a életen át tartó sport eszméje, és úgy tűnik, ez lassan, de biztosan változni kezdett.
Az elmúlt harminc év során, például a karate olimpiai sportággá válása miatt, a harcművészetek világában is változások történtek. Miben rejlik a „kendó” varázsa más harcművészetekkel összehasonlítva?
A testi kontaktus hiánya miatt hosszú távon is folytatható sportág, ez adja a kendó varázsát. Manapság elterjedt az a felfogás, hogy a sport jó az egészségre, tehát nagy lehetősége van, mint életen át tartó sport.
Milyen jövő vár a kendóra Magyarországon?
Jelenleg azon dolgozunk, hogy a magyarországi iskolai oktatásban és a felnőttképzési programokban hogyan lehetne a harcművészeteket integrálni. Magyarországon a 35 évnél idősebb férfiak 60%-a cukorbeteg, ami aggodalomra ad okot a kormány számára. Ezért törekedtek arra, hogy több testnevelés órát tartva bővítsék a sportolási lehetőségeket. Ennek eredményeképpen a judo mellett a karate is bekerült a középiskolai és gimnáziumi programokba. A kendó eszközszükséglete miatt nehéz beilleszteni az iskolai órarendbe, de szeretnénk olyan programokat létrehozni, amelyek révén a harcművészetekkel megismerkedett gyerekek később életük során életen át tartó sportként élvezhetik azt.
Bátorság, hogy megtegyük a kezdő lépést
A jelenlegi Fiatalok Külföldi Önkéntes Programjának sportágazati tagjai között is sokan vannak, akik a helyszínen kevésbé népszerű sportok szakértőjeként kerülnek kiküldetésre. Van-e tanácsa Abe úrnak azok számára, akik új kultúrába merészkednek?
A legfontosabb, hogy megértsük az adott ország kultúráját. Hiába próbálunk meg olyasmit nyújtani, amire nincs igény, az erőltetés nem vezet eredményre. Különösen, amikor valaki külföldre megy harcművészetet tanítani, előfordulhat, hogy félelemmel tölti el az a gondolat, hogy megváltoztatja a Japánban gyakorolt formákat vagy értelmezéseket. Azonban nem az a cél, hogy a japán módszereket változtatás nélkül alkalmazzuk külföldön, ezért szerintem merjünk bátran eltávolodni az „ez Japánban így van” megközelítéstől. Fontos lehet, hogy mennyire értjük meg az adott ország kultúráját és milyen rugalmassággal tudunk az aktuális helyzethez alkalmazkodni.
Nem az erőltetés a lényeg, hanem a kultúra megértése és a kölcsönös tisztelet.
Ezenfelül, a két év viszonylag rövid idő ahhoz, hogy valami markáns eredményt érjünk el. Lehet, hogy „Ha már itt vagyok, szeretnék eredményeket elérni” gondolattal érkezünk, de fontos, hogy keményen dolgozzunk és elvetett magok idővel hozzák majd a gyümölcsüket.
Abe úr maga hogyan igyekezett beilleszkedni a kultúrába?
Egy módszer, amit ma is alkalmazok, az az, hogy azonos témában idősebbeknek és fiataloknak is ugyanazokat a kérdéseket teszem fel. Ezáltal széles körben megismerhetem az adott ország embereinek gondolkodásmódját, és elkerülhetem, hogy csak a saját korosztályommal való kapcsolattartásból adódóan elfogulttá váljon a nézőpontom. Egy másik fontos dolog, amire odafigyeltem, az az ország történelmének megismerése volt. Ha nem mutatom meg, hogy igyekszem közeledni, akkor ők sem nyitnak felém. Különösen Magyarországon, ahol sokféle történelmi háttérrel rendelkeznek, fontos volt a gondolkodásmódjuk és a hozzáállásuk mögötti okok megértése és az ahhoz való közeledés.
Fiatalok Külföldi Önkéntes Programjának sporttagjaként számos ember kerül kiküldetésre a világ minden tájára. Milyen előnyöket lát abban, hogy a japánok terjesztik a sport jó tulajdonságait?
A japánokat Európában gyakran azzal illetik, hogy „túl pedánsak”. Azonban ez a precizitás a sportban előnyt jelenthet, mivel így a technikák pontosak lesznek. Magyarországon is volt olyan időszak, amikor baseball játékosokat küldtek ki, és egy volt amerikai nagyágyú baseball iskolát nyitott. A nemzeti jellemzők miatt sokan inkább az amerikai irányba húztak, de néhányan maradtak a japánoknál, mert „precízen csinálják”. Ez a szempont a külföldi nézőpontból vett japán értékelés része, és szerintem ez egy olyan erősség, amit sportdiplomáciai eszközként érdemes használni.
Ha csatlakozik valaki a Fiatalok Külföldi Önkéntes Programjához, bármilyen tevékenységről is legyen szó, „jó tapasztalatokat” szerezhet. Hagyjuk a nemzetközi együttműködéshez hasonló csengő szavakat, és gondoljuk úgy, hogy a programot „saját életünk javára” használjuk. Ha kinyílik az ember, és képes visszajelzéseket adni, akkor amikor visszatér Japánba, az élete is változni fog. Mindenkinek, aki „valamit keres”, azt ajánlom, hogy mindenképpen vegyen részt!
Köszönöm!
Megjegyzés:
Ez a cikk az alábbi linken megtalálható japán nyelvű eredeti cikk fordítása, melyet ismeretterjesztő céllal teszünk közzé.
A fordítás a ChatGPT 4.0 mesterséges intelligencia segítségével készült.
Örömmel jelentjük be, hogy a kendó klubunk tagjai ismét sikeres vizsgát tettek, de ezúttal különleges okunk van az ünneplésre: a kezdőfokozatra vizsgázók száma jelentősen megnövekedett, ami a kendó növekvő népszerűségét tükrözi országszerte.
A vizsgák során klubunk tagjai kiváló technikai tudást és szellemi elkötelezettséget mutattak, ami nemcsak a kendó iránti szenvedélyüket, hanem az edzőink által nyújtott kiváló oktatást is bizonyítja.
Ez az eredmény nemcsak a klubunk számára jelentős, hanem a kendó közösség számára is, hiszen a sportág növekvő népszerűsége hozzájárulhat a kendó kultúrájának és értékeinek szélesebb körben való megismertetéséhez.
Gratulálunk minden vizsgázónak a kitartásért és az elkötelezettségért, amit tanúsítottak. Várjuk a további sikereket és izgatottan tekintünk a jövő felé, ahol még több emberrel oszthatjuk meg a kendó szépségét és izgalmát.
We are delighted to announce that the members of our kendo club have once again passed their exams successfully, but this time there is a special reason to celebrate: the number of beginners taking the exams has significantly increased, reflecting the growing popularity of kendo nationwide.
During the exams, our club members demonstrated excellent technical knowledge and mental commitment, which not only proves their passion for kendo but also the outstanding instruction provided by our coaches.
This achievement is significant not only for our club but also for the kendo community, as the growing popularity of the sport can contribute to a wider dissemination of kendo culture and values.
We congratulate all the examinees for their perseverance and commitment they have shown. We look forward to further successes and eagerly anticipate the future, where we can share the beauty and excitement of kendo with even more people.
Idén júliusban 30. alkalommal került megrendezésre a Hungária Kendó Kupa, amely hazánk legrangosabb nemzetközi versenye. A csapatversenyben MJKK-Mix elnevezésű összeállításunk bronzérmet szerzett!
A csapat tagjai balról jobbra: Tóth Tamás (MJKK), Sztankó József (TFSE), Deák Dániel (MJKK), Horikawa Takashi (Tsukuba Egyetem, Japán), Fekete Tamás (MJKK)
A szombati nap egyéni versenyeit követő kendó fokozatvizsgán 4 tagunk sikeresen vette az akadályt. Új fokozatok:
Figyelem! Jövő hét hétfőtől (06.19) a KENDO edzések a Raoul Wallenberg Szakközépiskolában lesznek.
Cím: 1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 26.
További változás, hogy az edzések 18:00-19:30-ig tartanak!
Augusztusban csak csütörtökönként van edzés!
The kendo trainings in the summer (from next monday, 19th june) will be held at Raol Wallenberg Szakközépiskola (address: 1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 26.).
The trainings will start at 18:00 and ends at 19:30.
A Magyar-Japán Kendo Klub szeretettel vár mindenkit, aki szeretne a téli ünnepek között Kendózni, majd utána feltöltődni egy kis fürdőzéssel, szaunázással.
Az edzéseket Abe sensei vezeti.
Szállás helyszín: Rugby Club, 2500 Esztergom,Nagy Duna stny. 1, – A Duna partján szép környezetbe helyezkedik el – 4-6 fős szobákban, ágyneműzött ágyakban. Sajnos pároknak külön szállást nem tudunk garantáltan biztosítani, de ilyen jellegű igényt jelentkezési sorrendben tudjuk majd kezelni! Térkép link: https://goo.gl/maps/7rn6oW1JFfN7LaSz6
Keiko helyszín:Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium, Esztergom, Mindszenty hercegprímás tere 7, 2500Térkép link: https://goo.gl/maps/XUYwKBqNsbCQx2mK6
Fürdőzés:
Minden délután az edzéseket követően lehetőség van fürdőzésre, ami 8 percre található a szállástól. 16:00 óra után 3000 Ft/fő 18:00 óra után pedig 2000 Ft/fő és 20:00-ig vannak nyitva.
28-án szerda: -10:00-12:00 Kata és Bokken gyakorlás -13:30-16:00 Kendo edzés
29-én csütörtök: -10:00-12:00 Kata és Bokken gyakorlás -13:30-16:00 Kendo edzés -20:00 Sayonara Party
30-án pénteken délelőtt hazautazás.
A tábor alatt Kendo Kata edzés is lesz, ezért Bokutot is kell hozni!
Edzőtábor díja:
Felnőttek: 12 000 Ft/fő
Diákigazolvánnyal: 5000 Ft/fő
Szállás és étkezés: – Szállás díja: 3800 Ft/fő/éjsz. +450 Ft/fő/éjsz. IPA 18 éven felülieknek. – Szállás és étkezési csomag 3 napra (kedd:vacsora, szerda: reggeli, ebéd, vacsora, csütörtök: reggeli, ebéd: 27 750 Ft + 1350 Ft IPA/fő/éjsz. 18 éven felülieknek)
– Sayonara party: 5000 Ft/fő
Fizetés:
Az MJKK-nak a helyszínen kp.-ban:
Edzőtábor díj + Sayonara party
Rögby Klubnak kp. vagy bankkártya vagy szépkártya:
Szállás és napi étkezés.
Jelentkezési határidő: 2022. december 1. (meghosszabbítva december 19.-ig!)
Kérjük az esetleges kísérőket is regisztrálni!
Lemondás:
December 20.-ig térítésmentesen, utána a szállást és étkezést sajnos ki kell fizetni. A tábordíjat megegyezés szerint, attól függően hány jelentkező van?
Nov 19-én szombaton Klub Napot tartottunk, amely egy délutáni 3 órás edzéssel indult. Az edzés első felében a bokken, vagyis a keményfa kard használatáról tanultunk és Abe sensei olyan érdekességekkel ismertetett meg minket, mint a mine uchi és a shinogi szerepe és használata. Ezután nihon kendo kata, majd pedig a januári vizsgára való készülés jegyében tachiai (vizsga vívás) gyakorlás következett.
Az edzést követően megtartottuk a Kendó Játékkártya bajnokságot (www.kendoplayingcards.com), melyen 8 versenyző vett részt. Az este nagyon jó hangulatban telt és a kendó játékkártya összecsapások nagyon kiélezett küzdelmeket és elképesztő izgalmakat hoztak. Versenyzőink elmondása szerint lelki szemük előtt megelevenedtek a kártyákon jelölt technikák.
Az egyenes kieséses szisztémában rendezett versenyt végül egy pattanásig feszült, szoros döntőben Eichberger Richárd nyerte meg, így ő lett a shinai és tsuba, valamint az oklevél boldog tulajdonosa.
A sikerre való tekintettel valószínűleg rendezünk majd még hasonló versenyt.
Karácsony előtt pedig megtartjuk évzáró eseményünket, melynek dátuma még tisztázás alatt áll.
Magyar-Japán Kendó Klub 